"Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág..."
(Kulinyi Ernő)
MAGYARORSZÁG FOLYÓI
Magyarország folyóit betűrendbe szedve gyűjtöttük össze. A leírás nem teljes körű, csak és izárólag általános tájékoztatást szolgál.
Által-ér
Hossza: 47,5 km
Torkalat: Duna (Dunaalmás
Általános információk
Az Által-ér a Kisalföld keleti peremének vízfolyása, a Vértes hegység ÉNY-i oldalának vizeit gyűjti össze, Császár községtől délre, Pusztavámtól nyugatra ered, mintegy 140 méteres tengerszint feletti magasságban, majd Pusztavámot megkerülve északkeletnek veszi útját.
Berettyó
Hossza: 167,3 km
Torkalat: Sebes-Körös
Általános információk
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve. Neve ősi magyar szó, jelentése: berekkel szegélyezett folyó. A név mai alakja ebből alakult Berettyóvá. 1476-ban találkozunk először a nevével.
Általános információk
A Bodrog (szlovákul Bodrog) a Tisza jobboldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak. Felsőberecki községnél, Sátoraljaújhely közelében lépi át a magyar határt. Partjára épült Sárospatak városa, a Bodrog-parti Athén. Tokajnál ömlik a Tiszába.
Bodrog
Hossza: 65 km
Torkalat: Tisza
Bódva
Hossza: 110 km
Torkalat: Sajó
Általános információk
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, Hidvégardónál lépi át a magyarhatárt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba. Hossza: 110 km, melyből a magyar szakasz 56,1 km.
Általános információk
A Cserta folyó a Zalai-dombságban található Kandikón ered. Mikekarácsonyfánál lesz a folyó bővizűbb, amikor a Kerta patak beletorkollik. Másik nagy mellékfolyója a Pákánál beletorkolló Alsó-Válicka. Az Alsó-Válicka torkolati vízgyűjtőterülete 186,5 négyzetkilométer, a Cserta és az Alsó-Válicka együttes vízgyűjtőterülete 441 négyzetkilométer.
Cserta
Torkalat: Kerka
Dráva
Hossza: 749 km
Torkalat: Duna
Általános információk
Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228 méteres magasságban. Ausztriát,Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
Általános információk
Az Ér folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobboldali mellékvize. Az Ér a Berettyó legjelentősebb mellékpatakja. Magyarországi szakasza 8,5 km hosszú.Az Érmelléki-hegyekben ered Szilágy megyében.
Ér
Hossza: 118 km
Torkalat: Berettyó
Galga
Hossza: 58 km
Torkalat: Zagyva
Általános információk
A Galga folyó Magyarországon a Zagyva jobb oldali mellékfolyója. A Cserhát-hegységben, a Szandai-hegy nyugati lábánál, Becske község határában ered (Nógrád megye), és Jászfényszarunál ömlik a Zagyvába. Hossza 58 km, vízgyűjtő területe 568 km²
Általános információk
Szlovákiában, Hernádfő (Vikartovce) községnél, a Király-hegy (Kráľ'ova hol'a) északi oldalán ered, Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szlovákiát és Abaújvár mellett lép be Magyarországra. Mintegy 10 km hosszban határfolyó. A partjára épült legnagyobb város Kassa. Gibárton az ország egyik legrégebbi vízerőművét működteti.
Hernád
Hossza: 286 km
Torkalat: Sajó
Általános információk
A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán. A Hortobágy-Berettyó az ország legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszere. Fő vízfolyásai a Hortobágy, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. Gazdag élővilág jellemzi. A vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke és a vörös gém, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. A folyó bőséges halállománynak ad otthont.
Hortobágy-Berettyó
Hossza: 167,3 km
Torkalat: Hármas-Körös
Általános információk
A Kálló a Berettyónak Pocsaj és Esztár között kiszakadó ága, mely Konyáron, Tépén, Derecskén, Földesen és Sápon keresztül a biharnagybajomi határban újra a Berettyó Nagy-Sárrétjébe tér vissza.A Kálló vízgyűjtő területe 1100 négyzetkilométer.A Kálló szedte össze a Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye homokbuckáiról lezúduló úgynevezett „nyíri folyások” vizeit.
Kálló (ér)
Hossza: 167,3 km
Torkalat: Berettyó (Nagy-Sárrét)
Általános információk
A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át,Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.
Kapos
Hossza: 112,7 km
Torkalat: Sió
Általános információk
A Karcsa a Bodrogköz egyik legfontosabb folyója. Egyik ága, a Kis-Karcsa egy szakaszon a magyar-szlovák államhatárt rajzolja. A 18. században még hajózható sószállító útvonal volt, mára azonban szinte teljesen eliszaposodott, meanderei eltűntek és csak két hosszabb medervonulata maradt (Őrös-Pácin-Nagykövesd, illetve Pácin-Karcsa határában).
Karcsa
Általános információk
A Kerka, régen Kerkás (szlovénül Krka, vendül Kerka) folyó Szlovéniában, a Vendvidéki-dombságban ered, Bajánsenye térségében lép be Magyarország területére és Muraszemenye térségében ömlik a Murába.
Kerka
Hossza: 60 km
Torkalat: Mura
Általános információk
Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó nem hajózható vízfolyás. A Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. Hossza 129 km, melyből 92 km Magyarország, 37 km pedig Szerbia területén található. Összesen nyolcszor szeli át a magyar-szerb államhatárt egy rövid, körülbelül 15 km-es szakaszon.
Kígyós-főcsatorna
Hossza: 129 km
Általános információk
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. A Kis-Rába Kapuvár folyója.
Kis-Rába
Hossza: 40 km
Torkolat: Rába
Általános információk
Az összefoglalóan Körösök (románul Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába ürítik vizüket. Körösök: Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös.
Körösök
Hossza: 741,3 km (összesen)
Torkolat: Tisza
Általános információk
A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Krasznamezőváros közelében és Magyarországon a Szamos torkolatának közelében ömlik a Tiszába (annak bal partján) Vásárosnamény és Kisvarsány között.
Kraszna
Hossza: 193 km
Torkolat: Tisza
Általános információk
A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
Lajta
Hossza: 182 km
Torkolat: Mosoni-Duna
Általános információk
A Lapincs (németül Lafnitz, szlovénül és vendül Lapinč) közel 114 km hosszú mellékfolyója a Rábának. A Joglland hegyvidéken ered, majd továbbfolyik a stájer Vorau és Lapincs (Lafnitz) községek mellett egészen Radafalva (Rudersdorf) községig, Stájerországés Burgenland határáig. Miután eléri Feistritz folyót, továbbhalad Burgenland déli részén, és Magyarországba belépveSzentgotthárdnál beletorkollik a Rábába.
Lapincs
Hossza: 114 km
Torkolat: Rába
Általános információk
A Marcal forráspatakjai a Bakonyban és Sümeg környékén erednek. Ukk környékén érkezik ki a Kisalföld déli öblözetének kissé megsüllyedt, de annál erősebben letarolt síkságára. A Marcal-medence tanúhegyei a Somló és a Ság. A folyó a Kemeneshátaljában teraszos völgyben folyik.
Marcal
Hossza: 100,4 km
Torkolat: Rába
Általános információk
A folyó római neve az 1 – 4. században Marisus volt. Görög neve (a bizánci, illetve bolgár uralom idején) Mureiosz volt. A folyónév eredete máig nem tisztázott teljesen. A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.
Maros
Hossza: 683 km
Torkolat: Tisza
Általános információk
A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között. A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak néhány maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült rajta, ebből harminc Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található.
Mura
Hossza: 454 km
Torkolat: Dráva
Általános információk
A keleti Alpokban, a Wechsel délkeleti lejtőjén ered, Felsőcsatárnál éri el Magyarországot, ahol déli irányba fordul és többször is átlépi az osztrák-magyar határt. Érinti Vaskeresztest, Horvátlövőt, majd Pornóapátinál a Pornót fogadja be, továbbhaladva érintiSzentpéterfa községet, elfolyik Kemestaródfa mellett és Körmend fölött torkollik a Rába folyóba, annak bal oldali mellékvizeként.Kemestaródfa előtt jobbról a Strém-patakot fogadja magába.
Pinka
Hossza: 88 km
Torkolat: Rába
Általános információk
A Rába Magyarország harmadik legnagyobb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. A rómaiak Arrabonak hívták, az osztrákok Raabnak nevezik. Nem hajózható, de a római korban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. Magyar neve kelta vagy illír eredetű latin elnevezéséből (Ar(r)abo) származik, amelynek szótövében a sötétvöröses, barnás jelentésű indoeurópai orob melléknév rejtőzhet. Valószínűleg szláv közvetítéssel került nyelvünkbe.
Rába
Hossza: 283 km
Torkolat: Duna
Általános információk
A Répce és a Rábca (németül Rabnitz) ugyanaz a folyó. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől Rábca a neve.A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a Zsirán átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.Győrben torkollik a Mosoni-Dunába.
Rábca
Hossza: 60 km
Torkolat: Mosoni-Duna
Általános információk
A patak jobb partján fekszik Sátoraljaújhely, bal partján pedig a város Csehszlovákiához csatolt részéből létrejött, ma Szlovákiáhoztartozó Újhely. Az I. világháború után a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a patakot hajózható vízi útként jelölték és határfolyónak tették meg annak érdekében, hogy a túlparton futó vasútvonal teljes egészében a határ túloldalára kerüljön, és biztosítsa a kisantant országok közötti kapcsolatot. Ennek következtében Sátoraljaújhely Gyárváros nevű vasútállomása, de a város villanytelepe is Csehszlovákiához került
Ronyva
Hossza: 51 km
Torkolat: Bodrog
Általános információk
A Sárvíz Fejér megyeben a Bakonyaljánál ered. Pár kilométer folyás után beletorkollik egyik legjelentősebb mellékfolyója, a Bakonyban eredő Séd. Egyik mellékága a Séd-torkolat után leváló Sárvíz-malomcsatorna, ami vele együtt szinte végig párhuzamosan folyik. A folyóba vezették a Szekszárdnál beletorkolló Siót. Nem sokkal később a Dunába torkollik.
A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg. Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a „sár” színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű a folyó neve.
Sárvíz (Fejér megye)
Torkolat: Duna
Általános információk
A Sárvíz Vas megyében, Sárfimizdónál eredő folyó. Vas megyében ezen kívül még Győrvárt érinti,ahol belefolyik egyik jelentős mellékpatakja, a Verna. Ezután Zala megyében folyik tovább. Gősfa, Egervár és Vasboldogasszony után, ahol ez a folyó a két település határa, Zalaszentlőrincet és Zalaszentivánt érintve a Zala folyóba torkollik.
Sárvíz (Vas megye)
Torkolat: Zala
Általános információk
A Sugovica a Duna egy mellékága Bajánál. A keleti partján épült Baja belvárosa, a nyugati oldalán pedig a Petőfi-sziget fekszik. A mai Sugovica egyes feltételezések szerint egykor a Duna főága lehetett.A Duna és a Sugovica összefolyása - 2010A török időkben jelentős kikötővé vált, és később is az ország négy legfontosabb dunai kikötője közé tartozott. Téli kikötője jégzajlás idején menedéket biztosított a hajóknak.
Sugovica
Torkolat: Duna
Általános információk
A „Szamos” ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta samo (nyugalom) szó rejlik.Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag)
Szamos
Hossza: 388 km
Torkolat: Tisza
Általános információk
A Tarna a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.
Tarna
Hossza: 105 km
Torkolat: Zagyva
Általános információk
Neve a feltevések szerint szláv eredetű, az ősszláv „őstulok” főnévből kialakult („őstulok patakja”) szóból származtatják. A Keleti-Kárpátok belső vonulatában található Avas-hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot, és Garbolcnál, a román-ukrán-magyar hármashatár közelében lépi át a magyar-román határt.
Túr
Hossza: 94 km
Torkolat: Tisza
Általános információk
A Zagyva a Tisza jobb parti mellékfolyója, a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. Felső folyásánál tiszta vizű. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátratömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajai: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, dévérkeszeg,harcsa, törpeharcsa, busa, balin, fogassüllő és a compó.
Zagyva
Hossza: 179 km
Torkolat: Tisza
Általános információk
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a. Az ókorban a rómaiak Salla néven említették. Egy 9. századból származó szláv szöveg hasonlóan Sala néven tesz róla említést. A későbbiekben Zala vármegye és egyben sok település névadója.A Zala forrásvidéke egykor még Szalafőn túl volt. Az Orfalu község mellett található szigetszerű reliktum láp, a feltöltődött Fekete-tó volt az, ami táplálta.
Zala
Hossza: 126 km
Torkolat: Balaton
Forrás: hu.wikipedia.org