Magyarország

forrás: Wikipédia

Általános információk

Területe: 93 036 km2

Lakossága: 10 012 000 fő

(Népszámlálás szerint 2011)

Hivatalos nyelv: magyar

Fővárosa: Budapest

Fizetőeszköz: magyar forint

Fekvése

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger az Adriai-tenger, körülbelül 300 kilométer távolságra található.

Az országhatár hossza 2246 kilométer. Ebből a szlovák határszakasz 679, az ukrán 137, a román 453, a szerb 164, a horvát 355, a szlovén 102, az osztrák pedig 356 km

Magyarország közigazgatása

Magyarország 7 régióra és 19 megyére oszlik fel.

Régiók:

Közép-Magyarország
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Dél-Alföld

Megyék (megyeszékhellyel):

Vas (Szombathely)
Zala (Zalaegerszeg)
Somogy (Kaposvár)
Baranya (Pécs)
Tolna (Szekszárd)
Fejér (Székesfehérvár)
Veszprém (Veszprém)
Komárom-Esztergom (Tatabánya)
Győr-Moson-Sopron (Győr)

Pest (Budapest)
Nógrád (Salgótarján)
Heves (Eger)
Borsod-Abaúj-Zemplén (Miskolc)
Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza)
Hajdú-Bihar (Debrecen)
Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok)
Békés (Békéscsaba)
Csongrád (Szeged)
Bács-Kiskun (Kecskemét)

Éghajlata

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.Az évi középhőmérséklet +8 – +11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, +18 – +22 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó.

Domborzata

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 75,8 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. A hagyományos természetföldrajzi beosztás szerint Magyarország területét hat nagyobb egységre osztjuk:A Hortobágyi Nemzeti ParkDombvidékes táj a Mecsek közelébenMagyarország legmagasabb pontjának, a Kékestetőnek a látképe a MátrábólA Bükki Nemzeti ParkA Kettős-KörösA BalatonBalatoni naplemente Balatonboglárnál, háttérben a BadacsonyHavasi cincér

1. Alföld: feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség. Legnépesebb városa: Debrecen.

Dunántúli Alföld: Mezőföld, Sárköz, Drávamellék,
Duna–Tisza köze: Kiskunság, Jászság, Pesti-síkság, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség. Legnépesebb városa: Budapest.
Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Tiszahát, Szatmári-síkság. Tiszántúl: Körös–Maros köze, Körös-vidék, Kis-Sárrét, Nagy-Sárrét, Nagykunság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség.

2. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence.

3. Alpokalja: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke, az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa: Szombathely.

4. Dunántúli-dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (Zengő, 682 m) és a Villányi-hegység (Szársomlyó (442 m).

5. Dunántúli-középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei:

Bakony (a hegység legnagyobb tagja, tájai): a Déli-Bakony és az Északi-Bakony.
Balaton-felvidék: a Tapolcai-medencétől észak felé terül el, Balatonfűzfőig, történelmi borvidék, ide tartozik a Keszthelyi-hegység.
Vértes Dunazug-hegység: Gerecse, Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység.
Velencei-hegység: a Velencei-tótól északnyugatra, a tó és a Vértes között elterülő dombvidék, a Balaton-felvidék északkeleti folytatása.

6. Északi-középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.

Börzsöny: a hegység legnyugatibb tagja, nagy része 600 m-nél magasabb (Csóványos, 939 m).
Cserhát: a Börzsöny és a Mátra között fekvő, lazán összefüggő lánc, déli nyúlványa a Gödöllői-dombság, további részei a Karancs, a Salgó és több bazalthegy.
Mátra: a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m).
Bükk és Bükkalja: az ország legmagasabbra emelkedő karsztos területe és az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége.
Aggteleki-karszt: a szlovák–magyar határon átnyúló, zömmel triász mészkőből álló karsztvidék. Itt van Magyarország leghosszabb barlangja, Baradla (24,5 km).
Zempléni-hegység: a Hernád völgyétől a Bodrogig terjedő vulkanikus hegyvidék, fiatal üledékekkel feltöltött köztes medencével (Hegyköz).

Az Alföld felé néző déli lejtője a Hegyalja. Cserehát: alacsony dombság a Bükk és a Zempléni-hegység között. Gödöllői-dombság: A Cserháttól délre mélyen benyúlik az Alföldbe. Az Északi-középhegységhez tartozik, egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.